HTML

Pannónia dicsérete

A magyar irodalom kevésbé érdekes felét elmondják az iskolai órákon. Ez itt a másik fele.

Facebook

  

Kedvcsináló

Következik

Friss topikok

Címkék

15 (1) 16. (5) 17. (1) 19 (3) 19. (1) 20. (2) balassi bálint (2) betlehem (1) buddha (1) döbrentei (1) énekek éneke (1) gárdonyi (1) germán (2) grimm (1) janus (1) karácsony (1) kassák (1) kazinczy-kódex (1) király (1) kódex (5) legenda (3) mátyás (1) mese (3) népszokás (1) nők (3) pannonius (1) pázmány (1) pesti gábor (1) petőfi (2) portré (3) régi (3) század (1) utazás (1) Címkefelhő

2012.12.26. 07:21 Esti Lia

Jézus ágyán nincsen paplan

Címkék: karácsony betlehem 17. népszokás

betlehemezők.jpgTalán nem is hinnénk, hogy a betlehemezés is középkori egyházi gyökereket tudhat magáénak. A karácsonyi ünnepkör dramatikus játékainak múltját kutatva egészen a XI. századig nézhetünk vissza, ekkori ugyanis a Csillagének (Tractus stellae) című mű. A folytatásról sajnos csak homályos képünk van. Kultúránk ezen szeglete is Mohács áldozata lett, így pusztán utalásokból olvashatunk arról, hogy a 16. században a karácsonyt, de még Szent István, Szent János és az aprószentek napját is liturgikus játékkal ünnepelték. Onnan tudunk erről, hogy a protestánsok, akik ekkor még nem a vallási türelemről és hagyománytiszteletről voltak híresek, kezdetben (a farsanghoz hasonlóan) ezeket a szokásokat is gúnyolták és/vagy üldözték. Az erről szóló írásaik megmaradtak. Szkhárosi Horvát András például egyenesen bálványimádásnak tartotta a téli ünnepkörhöz köthető dramatikus játékokat. Vajon igaza volt?

A betlehemállítás Assisi Szent Ferenc ötlete nyomán terjedt el. A betlehemes játék pedig a középkorban még a templomban kapott helyett: a misén énekelték ezeket. Ahogy teltek az évek és változtak az előadók, valamint az előadás helyszínei, úgy alakult formája és tartalma is. Nézzük, hogyan lett a középkori misén előadott dramatikus énekből a parasztság körében népszerű házról házra járós ivással egybekötött program karácsonykor!

A 17-18. században diákok (protestánsok is) és laikus vallásos társaságok vittek színre ilyen témájú dramatikus műveket. A 17. század végéről származik például egy Nógrád megyei betlehemes szövegünk, melyet a helyi szent kereszt társulat fiataljai játszottak el. Ebben már megjelentek profán elemek is. Ilyen a faék egyszerűségű humor kedvelői körében azóta is legnagyobb népszerűségnek örvendő pásztorjelenet. A tréfás párbeszédek, a nagyothalló, és ezért mindent félreértő öreg pásztor alakja akár az általános iskolai karácsonyi ünnepségekről is ismerős lehet. Legalább háromszáz éve mosolyoghatunk a kedvesen bárgyú jeleneten.

Gerard_David_-_Virgin_and_Child_with_the_Milk_Soup_-_WGA06027.jpgBár még a 18. században is volt olyan ferences templom, ahol a karácsonyi mise részeként adták elő ezeket a darabokat, a 19. században a betlehemezés kilépett a templom és a liturgia teréből. Az ekkor már két formában (bábbal vagy élő szereplőkkel) játszott karácsonyi történetet a paraszti közösségek tagjai adták elő, házról házra járva. Ennek köszönhetően a betlehemesek tovább változtak.

Így vált a középkori liturgikus mű tájjellegzetességeket mutató, a népi vallásosság igényeihez alakított karácsonyi dramatikus játékká. Ám még ennyi év, az előadók és közönség ilyen mértékű változása ellenére is találhatunk bennük régi irodalmunkból valamit.

A Gyermek Szent Szűztől születék kezdetű ének fordulatai, hasonlatai (aranyalma) a 20. századi betlehemes játékokban és karácsonyi kántálókban is jelen vannak. A Cantus catholici címmel 1674-ben kiadott gyűjteményben az alábbi formában olvasható:

Gyermek Szent Szűztől születék…

Nóta: Dicsőség menyben Istennek; Idvözitőnk Anya szent Szűz

 

Gyermek Szent Szűztől születék,

kemény szénára fekteték.

 

Oh Jesusom, Szent kedvesem;

Légyen hozzád gyors menésem.

 

Bethlehemböl kiűzeték,

Istállóba fogadtaték:

 

Jesus nevét énekellyük,

Szívünket néki szentellyük.

 

Az embertől megvetteték,

szamártól megismérteték.

 

Gyenge Virág tapodtatik,

a' bűnös gyengén tartatik.

 

Jesus ágyan nincsen paplan;

Jaj mint reszket az ártatlan.

 

Párnáját nézzük ha vagyon:

Ah feküszik merő fagyon.

 

Fekvő helye, barmok allya:

Posztócskákba szűz foglallya.

 

Bölcsője néki nem arany,

kin nyúgodnék szelíd Bárány.

 

Jaj kisdedecske szelektől

szorongattatik, s' hidegtől.

 

Kis Urunk nem rengettetik;

csak szénán kesergettetik.

 

Szűz Annya ölébe veszi,

Rengő formán kézre teszi.

 

Az ember-is hozzá vegye,

kis Jesust szívére tegye.

 

Dicsirlek szép arany Almánk;

áldott légyen szűz szent Anyánk.

A bálványimádástól igencsak távol álló dalban már meglevő „Jézus ágyán nincsen paplan” kezdetű sor évszázadok óta felbukkan karácsonyi énekeinkben, betlehemeseinkben. 1902-ben Somogy megyében, 1941-ben Csíkszentdomonkoson, 1943-ban Tápén jegyezték le. A Ghymestől ma is hallhatjuk:

Posztmentes időszakban is folyamatosan frissülő facebook-oldal: http://facebook.com/pannoniadicserete

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pannoniadicserete.blog.hu/api/trackback/id/tr214977683

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

netfolk 2012.12.26. 23:01:03

Nagyon élvezetes olvasmány, köszönet érte!