Talán nem is hinnénk, hogy a betlehemezés is középkori egyházi gyökereket tudhat magáénak. A karácsonyi ünnepkör dramatikus játékainak múltját kutatva egészen a XI. századig nézhetünk vissza, ekkori ugyanis a Csillagének (Tractus stellae) című mű. A folytatásról sajnos csak homályos képünk van. Kultúránk ezen szeglete is Mohács áldozata lett, így pusztán utalásokból olvashatunk arról, hogy a 16. században a karácsonyt, de még Szent István, Szent János és az aprószentek napját is liturgikus játékkal ünnepelték. Onnan tudunk erről, hogy a protestánsok, akik ekkor még nem a vallási türelemről és hagyománytiszteletről voltak híresek, kezdetben (a farsanghoz hasonlóan) ezeket a szokásokat is gúnyolták és/vagy üldözték. Az erről szóló írásaik megmaradtak. Szkhárosi Horvát András például egyenesen bálványimádásnak tartotta a téli ünnepkörhöz köthető dramatikus játékokat. Vajon igaza volt?

A betlehemállítás Assisi Szent Ferenc ötlete nyomán terjedt el. A betlehemes játék pedig a középkorban még a templomban kapott helyett: a misén énekelték ezeket. Ahogy teltek az évek és változtak az előadók, valamint az előadás helyszínei, úgy alakult formája és tartalma is. Nézzük, hogyan lett a középkori misén előadott dramatikus énekből a parasztság körében népszerű házról házra járós ivással egybekötött program karácsonykor!

A 17-18. században diákok (protestánsok is) és laikus vallásos társaságok vittek színre ilyen témájú dramatikus műveket. A 17. század végéről származik például egy Nógrád megyei betlehemes szövegünk, melyet a helyi szent kereszt társulat fiataljai játszottak el. Ebben már megjelentek profán elemek is. Ilyen a faék egyszerűségű humor kedvelői körében azóta is legnagyobb népszerűségnek örvendő pásztorjelenet. A tréfás párbeszédek, a nagyothalló, és ezért mindent félreértő öreg pásztor alakja akár az általános iskolai karácsonyi ünnepségekről is ismerős lehet. Legalább háromszáz éve mosolyoghatunk a kedvesen bárgyú jeleneten.

Bár még a 18. században is volt olyan ferences templom, ahol a karácsonyi mise részeként adták elő ezeket a darabokat, a 19. században a betlehemezés kilépett a templom és a liturgia teréből. Az ekkor már két formában (bábbal vagy élő szereplőkkel) játszott karácsonyi történetet a paraszti közösségek tagjai adták elő, házról házra járva. Ennek köszönhetően a betlehemesek tovább változtak.

Így vált a középkori liturgikus mű tájjellegzetességeket mutató, a népi vallásosság igényeihez alakított karácsonyi dramatikus játékká. Ám még ennyi év, az előadók és közönség ilyen mértékű változása ellenére is találhatunk bennük régi irodalmunkból valamit.

A Gyermek Szent Szűztől születék kezdetű ének fordulatai, hasonlatai (aranyalma) a 20. századi betlehemes játékokban és karácsonyi kántálókban is jelen vannak. A Cantus catholici címmel 1674-ben kiadott gyűjteményben az alábbi formában olvasható:

Gyermek Szent Szűztől születék…

Nóta: Dicsőség menyben Istennek; Idvözitőnk Anya szent Szűz

 

Gyermek Szent Szűztől születék,

kemény szénára fekteték.

 

Oh Jesusom, Szent kedvesem;

Légyen hozzád gyors menésem.

 

Bethlehemböl kiűzeték,

Istállóba fogadtaték:

 

Jesus nevét énekellyük,

Szívünket néki szentellyük.

 

Az embertől megvetteték,

szamártól megismérteték.

 

Gyenge Virág tapodtatik,

a' bűnös gyengén tartatik.

 

Jesus ágyan nincsen paplan;

Jaj mint reszket az ártatlan.

 

Párnáját nézzük ha vagyon:

Ah feküszik merő fagyon.

 

Fekvő helye, barmok allya:

Posztócskákba szűz foglallya.

 

Bölcsője néki nem arany,

kin nyúgodnék szelíd Bárány.

 

Jaj kisdedecske szelektől

szorongattatik, s' hidegtől.

 

Kis Urunk nem rengettetik;

csak szénán kesergettetik.

 

Szűz Annya ölébe veszi,

Rengő formán kézre teszi.

 

Az ember-is hozzá vegye,

kis Jesust szívére tegye.

 

Dicsirlek szép arany Almánk;

áldott légyen szűz szent Anyánk.

A bálványimádástól igencsak távol álló dalban már meglevő „Jézus ágyán nincsen paplan” kezdetű sor évszázadok óta felbukkan karácsonyi énekeinkben, betlehemeseinkben. 1902-ben Somogy megyében, 1941-ben Csíkszentdomonkoson, 1943-ban Tápén jegyezték le. A Ghymestől ma is hallhatjuk:

Posztmentes időszakban is folyamatosan frissülő facebook-oldal: http://facebook.com/pannoniadicserete