HTML

Pannónia dicsérete

A magyar irodalom kevésbé érdekes felét elmondják az iskolai órákon. Ez itt a másik fele.

Facebook

  

Kedvcsináló

Következik

Friss topikok

Címkék

15 (1) 16. (5) 17. (1) 19 (3) 19. (1) 20. (2) balassi bálint (2) betlehem (1) buddha (1) döbrentei (1) énekek éneke (1) gárdonyi (1) germán (2) grimm (1) janus (1) karácsony (1) kassák (1) kazinczy-kódex (1) király (1) kódex (5) legenda (3) mátyás (1) mese (3) népszokás (1) nők (3) pannonius (1) pázmány (1) pesti gábor (1) petőfi (2) portré (3) régi (3) század (1) utazás (1) Címkefelhő

2013.01.02. 07:03 Esti Lia

Régi mesék 1.

Címkék: mese 16. pesti gábor

micimacko.JPGEgy alkalommal a haspók Micimackó annyira bezabált Nyuszinál, hogy beszorult a kijáratba. A burleszkbe illő közismert jelenetsor egy réges régi mesében is előfordult már. A Kr. e. 600 körül élt Aiszóposznál olvasható változatban azonban egy rókával történik ugyanez. Az állatmesék magyar fordításai közül most Pesti Gáborét mutatom meg, 1536-ból.

A magyarosan Ezopusznak is hívott szerző által írásba foglalt hatalmas mesekincs nagy népszerűségnek örvendett hosszú évszázadokon át - ebben van egyébként a tücsök és a hangya története is, amit ma a 17. században élt La Fontaine átdolgozásában ismerünk. Magyar nyelvre többen is lefordították, így a Gabriel Pannonius művésznevet használó Pesti Gábor is. A II. Lajos király udvarába is bejáratos szerző ezen kívül egy már Nürnbergben kiadott ötnyelvű szótárt egészített ki magyar résszel, valamint  lefordította mind a négy evangéliumot. Utóbbi, 1538-ban megjelent munkája remekül mutatja a korabeli szókincset. Ezt a szakaszt (Máté evangélium 7.1-5) sokan ismerik, közmondásban is használjuk egy részét, igaz, nem pontosan így: az első mondat Ne ítélj, hogy ne ítéltess! formában lehet ismerős.

Ne kárhoztassatok, s nem kárhoztattok, mert valaminemű ítélettel ítéltek, olyannal ítélnek meg titeket is. És valamely mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek is egyebek. Miért látod hát meg atyádfia szemébe a szálkát, s az gerendát, ki te szemedbe vagyon, nem veszed eszedbe? Avagy mi módon mondod atyádfiának, had vegyem ki az szálkát szemedből, az te szemedbe kegyig tőke vagyon? képútáló vesd ki elészer az tőkét szemedből s az után nézzed meg az szálkát, kit kivégy atyádfia szeméből

Pesti Gábor Rotterdami Erasmusnak volt követője: a katolikus egyház reformját sürgette bizonyos pontokban, ugyanakkor nem csatlakozott a protestáns felekezetekhez. Ezt az érdekes szellemi irányzatot majd jobban is megismerhetjük később, hiszen más magyarországi képviselői is vannak. A mesék szempontjából azért érdemes beszélni erről, mert Ezopusz műveit Rotterdami Erasmus is népszerűsítette. Szerinte ugyanis kiválóan használhatók oktatási célokra, akár nyelvtant, akár erkölcstant akarunk tanítani. Az itt olvasható meséket Pesti éppen ezért kommentárokkal egészítette ki, melyek a történetek eszmei-erkölcsi mondanivalóját foglalják össze, igen egyszerű rímű, ám mégis frappáns verssorokban.Az 1530-as évek magyar nyelvén.

Kezdjük a Micimackóra emlékeztetővel:

vuk.jpgA rókáról és menyétről.

 

A róka sok éhségnek miatta mikoron igen meg vékonyodott volna, találkozék egy keskeny likon egy kamarába, holott sok búza vala, mellyel mikoron magát jól meg rakta és töltötte volna, akar vala ki menni ugyan azon likon, de a meg rakott hasát nem vonhatja vala ki rajta. Mikoron őtet távol egy menyét nézné, hogy ott vesződnék, mondá neki: Ha ki akarsz menni azon likon, kin ösztevéren jöttél be, tehát ismeg meg ösztevéredjél.

Értelme.

Ember míg marhájával ösztevéril vagyon,
Nincsen mi őneki jeles gondot adjon,
Meg telik, leszen oly, ki soha nyugodni ne hagyjon.

Ha ennek tanulsága nem volt elég világos, íme egy egyértelműbb:

nótafa.pngAz trombitásról

 

Egy trombitás, mikoron azt az ellenség meg fogta volna, kezde rettegni és kenyergeni, hogy ő neki, bíntelennek kegyelmesek lennének, mert neki semmi fegyvere több nem volna az egy trombitánál, embert kegyig valakit nem hogy meg ölhetett volna, de ingyen soha sem akart volna. Amazok ismeg kegyetlen beszédekkel és vereségekkel illetik vala, mondván: Ím tennen magad vallod, hogy semmi tehető vagy, és mégis ez trombitával mást indítasz emberi veszedelemre.

Értelme.

Az tevő és tétető egy aránt lakoljon,
Kiből minden ember bölcs leckét tanuljon,
Hogy másnak filébe gonoszt ne sugalljon.

Posztmentes időszakban is folyamatosan frissülő facebook-oldal: http://facebook.com/pannoniadicserete

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pannoniadicserete.blog.hu/api/trackback/id/tr994913249

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

netfolk 2013.01.02. 17:57:45

Jaj, ez nagyon tetszett!
Öröm volt olvasni.