HTML

Pannónia dicsérete

A magyar irodalom kevésbé érdekes felét elmondják az iskolai órákon. Ez itt a másik fele.

Facebook

  

Kedvcsináló

Következik

Friss topikok

Címkék

15 (1) 16. (5) 17. (1) 19 (3) 19. (1) 20. (2) balassi bálint (2) betlehem (1) buddha (1) döbrentei (1) énekek éneke (1) gárdonyi (1) germán (2) grimm (1) janus (1) karácsony (1) kassák (1) kazinczy-kódex (1) király (1) kódex (5) legenda (3) mátyás (1) mese (3) népszokás (1) nők (3) pannonius (1) pázmány (1) pesti gábor (1) petőfi (2) portré (3) régi (3) század (1) utazás (1) Címkefelhő

2013.03.18. 07:53 Esti Lia

A vándorlegény

Címkék: petőfi 19

ps1.jpgPetőfi Sándor ritkán tudott egyhelyben maradni. 1845-ben a Felvidéken kirándult, bejárva a régió keleti részének főbb nevezetességeit, két évvel később pedig Szatmár felé vette az irányt, ahol „egy pár ölelő kar s talán egy pár ólmosbot” várta. Mivel magánélete szempontjából ez a második út volt a jelentősebb, ma ezt olvashatjátok el. Megtudjuk, hogy találkozott-e végül olmósbottal, illetve azt is, milyen kapcsolat van a szalonna és Debrecen között; hol szeretett volna meghalni a költő, ha nem az Alföldön, és mit vett Szolnokon.

 

Pestet elhagyva Cinkotán, Kerepesen, Gödöllőn, Gyöngyösön haladt át szekere, ahol ismeretlen útitársai között egy tót pap is volt. Petőfi nem szeretett csevegni útközben, de a helyzet néha mégis úgy hozta, hogy nem hallgathatott:

„Most sem szóltam volna, de amint kiértünk a hevesi rónára, tisztelendő úr elkezdte gyalázni a síkot, mire kötelességemnek tartottam védő szót emelni, mégpedig amúgy Petőfi modorában, az az egész illendő gorombasággal.”

Füzesabonynál ezekkel a gondolatokkal szemlélte a tájat:

híd.jpg„A gyorsszekérnél egy óranegyeddel elébb értem a Tisza hídjához, ezalatt gyönyörködve néztem jobbra-balra a tájat, mely a kiöntés által hasonlíthat Amerika őserdeihez regényességében. És az az átkozott szabályozás majd mind e regényességnek véget fog vetni; lesz rend és prózaiság.”

Tudjuk, Petőfi imádta az általa Isten homlokának nevezett Hortobágyot, az alföldi tájat. Tiszafüreden a gulyásokban és a rónát borító ősnyugalomban gyönyörködött:

„Egy dülőföldnyire legel a gulya, hosszu botjára támaszkodva áll mögötte a gulyás és megemeli előttünk kalapját, nem szolgaiságból, mint a felföldi német és tót, hanem emberségből, mint magyarhoz illik.”

gulya.jpg

Debrecen azonban közel sem volt számára ilyen szép. Erről a városról csak rosszat tudott elmondani:

debrecen.jpg„Voltál már Debrecenben, barátom? Láttad-e a pusztai várost, vagyis e városi pusztaságot? ha porba vagy sárba akarsz fúladni, csak ide jőj, itt legkönnyebben célt érhetsz; de az orrodat jól befogd, mert különben, mielőtt megfúlnál, a guta üt meg a szalonnaszagnak miatta. Mennyi szalonna, mennyi hízott disznó van itt! a szellem mégis oly sovány, hogy csak úgy csörög a bordája, épen mint az idevaló híres talyigás lovaknak. Itt, ha vesznek is könyvet, tán csak azért veszik, hogy bele szalonnát takarjanak.”

Utazásának következő állomása azonban már a kedvesebb volt szívének, hiszen itt, Nagykárolyban ismerte meg leendő feleségét, Szendrey Júliát. De nem állt itt meg. Miután megnézte Zelestyén az üvegfúvókat munka közben, felkereste Nagybányát. A várost, melynek saját színháza is volt, Petőfi sokra tartotta:

„[…] ha nem az Alföldön halok meg, ha a hegyek között kell meghalnom, úgy leginkább ohajtom, hogy itt temessenek el, Nagy-Bánya regényes völgyében.”

Mégis tovább megy, hiszen dolga volt: Erdődön megkérte Júlia kezét. A sikeres lánykérés után határtalanul boldog Petőfi hazaindul Pestre. Útközben még megnézi a kuruc fegyverletételről híres Nagymajtényt, felkeresi Szatmárnémetit, Nagyváradot, Nagyszalontát. És ismét jön a Hortobágy. Az utak azonban a tíz napos esőzés miatt nagyon rossz állapotban voltak:

szekér1.jpg„Sátor volt ugyan szekeremen, hanem azért annyi sár ragadt a kerekekre, hogy a szó legszentebb értelmében minden száz lépésen meg kellett állnunk s levasvillázni a küllőkről a gáncsoskodó fekete irósvajat… […]  Szolnokon cseresnyét vettem, Abonyban háltam, Pilisen, (hol gróf Belezney a közkatonával reggelizett) ebédeltem, Üllőn vacsoráltam, s végre valahára per varios casus et tot discrimina rerum – beértem Pestre”.

De ne higgyük, hogy Petőfi elfáradt vagy kimerült volna a nagy utazástól. A tervezett külföldi út (Angliát és Franciaországot szerette volna megnézni, és a szívéhez hasonlóan mély és viharos tengert) meghiúsult ugyan, de miután ismét meglátogat néhány északi várost, visszatér Erdélybe Júliáért. A következő cikkben erről írok majd. Kiderül, hogy melyik vár megtekintését aludta végig Tompa Mihály és, hogy hol töltötte az első közös éjszakát Petőfi és Szendrey Júlia.

Petőfi utazásai térkép.png

Kattints a térképre a nagyobb képért!

 

(Idézetek forrása: Petőfi Sándor Úti jegyzetek ill. Úti levelek Kerényi Frigyeshez)

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://pannoniadicserete.blog.hu/api/trackback/id/tr205131588

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.