HTML

Pannónia dicsérete

A magyar irodalom kevésbé érdekes felét elmondják az iskolai órákon. Ez itt a másik fele.

Facebook

  

Kedvcsináló

Következik

Friss topikok

Címkék

15 (1) 16. (5) 17. (1) 19 (3) 19. (1) 20. (2) balassi bálint (2) betlehem (1) buddha (1) döbrentei (1) énekek éneke (1) gárdonyi (1) germán (2) grimm (1) janus (1) karácsony (1) kassák (1) kazinczy-kódex (1) király (1) kódex (5) legenda (3) mátyás (1) mese (3) népszokás (1) nők (3) pannonius (1) pázmány (1) pesti gábor (1) petőfi (2) portré (3) régi (3) század (1) utazás (1) Címkefelhő

2013.06.01. 07:30 Esti Lia

S nyögte Mátyás bús hadát...

mátyás.jpgMátyás király 528 éve, ezen a napon vette be „Bécsnek büszke várát”. Az öthónapos ostrom végeztével, jobbján a fia, Corvin János kísérte az ünnepélyes bevonulás alkalmával a korábbi és későbbi császárvárosba. Legendás uralkodónk valószínűleg ugródeszkának szánta Bécset a császári cím megszerzése felé, ezért 1485 után az év nagy részét itt töltötte, és csak kevesebb időt a csodálatos budai palotájában. Tervét azonban nem tudta véghezvinni, mert öt évvel később itt halt meg, fájdalmasan fiatalon. Ma azonban mégsem egy szomorú cikket olvashattok. Egy félezer éves magyar nyelvű vers segítségével inkább Mátyás király dicső tetteire emlékezünk.

A Néhai való jó Mátyás király kezdetű ének keletkezéséről sajnos nincs pontos adatunk, de az bizonyos, hogy abból a korszakból való, amelynek irodalmi műveiről méltatlanul keveset tudunk: az oktatásból és így a köztudatból is kifelejtett Balassi előtti magyar versek egy megmaradt darabja ez. Egyes kutatók szerint 1490-ben, mások szerint az 1500-as évek elején íródott. Akárhogy is volt, ismét egy olyan műről beszélhetünk, amely több okból is nagyobb ismertséget érdemelne. Öt évszázaddal ezelőtt íródott, mégis zökkenőmentesen olvassuk és értjük. Ez Európában párját ritkítja. Azon kevés alkotások egyikéről van szó, amelyek átvészelték a Mohács utáni, elképesztő kultúrapusztulást, és a mű a Gyöngyösi kódexben lapulva várta, hogy felfedezze az utókor. A vers egyik legnagyobb uralkodónk életét énekli meg, akire a mai napig méltán büszkék vagyunk. Olvassuk hát!

Emlékdal Mátyás király halálára


Néhai való jó Mátyás királ,
Sok országokat te bírál,
Nagy dicsérettel akkoron valál,
Ellenségednek ellene állál.


Hatalmasságodat [meg]jelentéd,
Bécsnek hogy városát te megvevéd,
Ékes sereged ott féletéd,
Királi széked benne helheztetéd.


Németországot mikort kéványád,
Szent koronához választád,
És nagy sok részre hasogatád,
Magyari uraknak tisztül mind elosztád.


Akkoron te lél oly igen drága,
Téged kéván a cseh Prága
Meghervadozott szép zeld ága,
Nem kellemetes neki virága.


Terekektűl nyertél ajándokokat,
Ne pusztítanád országokat,
Ne kerengetnéd basájokat,
Ne fenegetnéd ű császárokat.


Igyekezel vala sok országokra,
És nagy hatalmas városokra,
Az vizen álló Velencére,
És benne való belcs olaszokra.


Magyarországnak fénes [csil]laga,
És rettenetes bajnaka,
Numuroltaknak kies hajlaka,
Nagy ékességnek es te valál oka.


Nagy ékessége tisztességen[k]nek,
Nagy bátorsága félelmenknek,
Ótalmazója magyar népeknek,
Rettenetes lél az lengyeleknek.


Királok kezett lél te hatalmas,
És nagy igyeknek diadalmas,
Néped kezett nagy bizodalmas,
Légy Úristennél immár nyugodalmas.

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pannoniadicserete.blog.hu/api/trackback/id/tr885338414

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

JimGilmoure 2013.06.01. 13:29:09

R.I.P. Mátyás Király

P. dictus Magister 2013.06.01. 14:57:48

Legyen neki könnyű a föld, nagy király volt

P. dictus Magister 2013.06.01. 15:32:23

Legyen neki könnyű a föld, nagy király volt

Measurer 2013.06.01. 20:25:17

Azért a lengyel rettenet ahhoz már nem volt elegendő, hogy az 1412-ben Stibor vajda vezetésével folytatott tárgyalásokon elzálogosított Szepességet visszaszerezzük. Ez volt az első olyan nagy nk-i kölcsön, amit sohanapján fizettünk vissza (37 ezer prágai Groschen, 7 tonna ezüst). Az 1474 évi ófalui békekötésben a lengyel zálogjog a sótermelő városok felett továbbra is fennmaradt (ezeket azután Mária Terézia a kölcsön visszafizetése nélkül annektálta 1769-ben, amit Lengyelo. első felosztása hagyott helyben).

bloggerman77 2013.06.01. 21:11:01

A Balassi előtti költészet azért nincs a tananyagban, mert ezeket a verseket sokáig (és páran ma is) hamisítványnak tartják. Ilyen pl. A Szabács várának viadala is, ami ha eredeti, az egy abszolút Mátyás-kori magyar vers. A sokáig vitatott hitelességük miatt nincsenek benne ezek a versek az irodalmi kánonban.

Esti Lia 2013.06.01. 23:57:10

@bloggerman77: Ez egyszerűen nem igaz. Ennél jóval összetettebb és komolyabb okai vannak a mellőzésnek.

Ami a Szabács viadalának eredetét illeti, az valóban vitatott volt, de azért elég durva csúsztatás lenne, ha összemosnám az összes régi magyarországi művel. Nem említhető egy lapon az itt idézett emlékdallal, sem a latin nyelvű Siratóének Magyarországról, mikor a tatárok elpusztították című 1242-es verssel vagy a koronázási palást hexametereivel, sem a pálosok által írt Festetics-kódex (1492-94) remekműveivel (pl. János evangéliumának eleje, Petrarca hét bűnbánati zsoltárának magyar fordításai), sem a Volteris és Grizeldisszel (1539), sem Alexandriai Szent Katalin verses legendájával vagy kódexirodalmunk bármely más darabjával (például a keresztény Buddha-történet, a Barlám és Jozefát legendája), hogy csak pár példát mondjak azok közül, amikről már szó esett a blogon is. A Balassi előtti vagy Balassival egy időben keletkezett műveknek általában nem vitatott a keletkezése. Ezek a feledés, a szellemi igénytelenség, vagy éppen a cenzúra martalékául estek. (És így van ez jó pár későbbi darabbal is.)