HTML

Pannónia dicsérete

A magyar irodalom kevésbé érdekes felét elmondják az iskolai órákon. Ez itt a másik fele.

Facebook

  

Kedvcsináló

Következik

Friss topikok

Címkék

2012.11.25. 07:59 Esti Lia

Katalin, az okos nő

Címkék: régi legenda kódex

katalin1.jpgAlexandriai Szent Katalin életéről szól egy magyar nyelvű verses elbeszélés, 4074 sorban. Irodalmi jelentőségén kívül azért is érdekes ez közel félezer éves a mű, mert Katalin személyében a népmesék Okos Katájának és a Katalinka, szállj el mondóka főhősének előképéről van szó. Élete és egykori kultusza arra is jó példa, hogy a világot a fekete-fehér ellentétpárjában szemlélők mekkorát tévednek akkor, amikor a vallásos gondolkodást és az értelmes gondolkodást egymással összeférhetetlennek tartják, a középkort pedig olyasfajta sötétségnek, ahol a hit nem lehetett tudatos döntés eredménye, hiszen általános tudatlanság uralkodott mindenki fejében.

Az egyiptomi Alexandriában élt királylány a középkor egyik legnépszerűbb női szentje volt. Vértanú, aki 305 körül halt meg. Legismertebb tulajdonsága hatalmas műveltsége és bölcsessége, így a róla szóló legenda középpontjában is ez áll.

A történet szerint Maxentius császár (305-312) halálos ítélettel fenyegette meg mindazokat, akik nem áldoznak a bálványoknak. Katalin a császár előtt vallotta meg, hogy ő Jézus Krisztust követi. Mivel ezen meggyőződésére a filozófusok és a költők műveinek tanulmányozása során jutott el, arra kérte a császárt, hogy tudományos vitában védhesse meg hitét. Maxentius beleegyezett. Katalin ötven híres és nagyra tartott tudóst győzött le érvelésével. A császár ennek láttán rögtön taktikát váltott: feleségül kérte Katalint. Ő azonban nemet mondott. Megostorozták, börtönbe vetették, majd egy késekkel kirakott kerékkel próbálták megkínozni – ám ez darabokra tört és nem őt, hanem a katonákat sebesítette meg. A sok csoda láttán rengetegen tértek meg, ám Maxentius kivétel volt ez alól. Elrendelte Katalin lefejezését. A legenda szerint amikor feje lehullott, testéből nem vér, hanem tej folyt ki. Ezután angyalok jelentek meg, akik testét elvitték az Egyiptomban található Sínai-hegyre. (Itt kapta Mózes a Tízparancsolatot Istentől és itt található a 6. században épült Szent Katalin kolostor.)

katalin4.jpgKatalin nem tudatlan, babonás hívő volt, hanem egy olyan nő, aki bölcselkedés és olvasás révén jutott el hitéhez. Minden elemében ellentmond tehát annak a képnek, amit általában a középkorról szeretnek hangoztatni, mégis e korszaknak volt kedvelt szentje.

A teológusok, filozófusok és ügyvédek védőszentje lett, iskolák, könyvtárak, szónokok, nyomdászok, diákok és tanárok hívták segítségül. Halála előtti utolsó imádságában Katalin a betegeknek és haldoklóknak is segítséget ígért, ezért a kórházak patrónájaként is megjelenik. A börtönben kínzásokat élt át, ezért később a foglyok is őt hívták segítségül a bajban. De még a kerékgyártók és a jó vőlegényre vágyó fiatal lányok is Katalinhoz fohászkodtak.  

Az 1240-ben alapított veszprémvölgyi domonkos női kolostor, ahol Szent Margit is élt, Katalin nevét viselte. 14-15. századi falképek, kőfaragványok, szobrok, miniatúrák sora ábrázolta a szentet. Prózában a külföldön is sztárszerzőnek számító, mai szemmel furcsa keresztnevű Temesvári Pelbárt latinul, a Debreceni- (1519) és az Érdy-kódex (1527) pedig magyar nyelven is megírta történetét.

Az életét megörökítő verses legenda az elbeszélő költészet műfajába tartozik, egyszerre tartozik a líra és az epika körébe. Nem ez volt az uralkodó forma a középkorban, de ismerték és ahogy láthatjuk, magyar nyelven is készült ilyen. Már a 13. századból van magyarországi példa erre a műfajra: Szent István, Szent Imre, Szent Gellért, Szent László és Szent Margit életét verselték meg így. Ezek liturgikus szövegek  voltak, a szerzetesek a napi kötelező imádságuk (zsolozsma) részeként énekelték. Ennélfogva terjedelemre rövidek voltak. Nem úgy Szent Kataliné, hiszen a róla szóló verses legenda 4074 soros.

Ez a mű hosszabb tehát az általában megszokott, énekelt legendáknál, így aztán belefértek párbeszédek is, a történet pedig egy folyamatos menetű cselekmény. Nem semmi munka lehetett ezt kézzel lejegyezni! A szöveg másolatban (vagy annak másolatában) maradt fenn, az 1529-1531 között készült Érsekújvári-kódexben, Sövényházi Márta domonkos apáca munkájaként. Írástudó nő a középkorban: ilyen is volt.

érsekújvári kódex 1.jpgA népmesékben, népköltészetben gyakran feltűnő Okos Kata, a furfangosan válaszoló, a király eszén is túljáró talpraesett fiatal lány figurája Alexandriai Szent Katalinra vezethető vissza: hiszen ő testesítette meg a női bölcsességet, bátor kiállást. Egyes feltételezések szerint a gyerekmondóka (Katalinka szállj el, szállj el! Jönnek a törökök, sós kútba vetnek, onnan is kivesznek, malom alá tesznek, onnan is kivesznek, tüzes piszkafával kemencébe tesznek, onnan is kivesznek, a katlanba tesznek.) is róla szól – ezt a kapcsolatot a kínzás, a kerék alakú malomkő teremti meg. /A képen az Érsekújvári kódex egy részlete - 'Ez írásnak vége vagyon'/

Végezetül nézzünk meg három részletet a közel félezer éves magyar nyelvű verses legendából. Szent Katalinról a következőket olvashatjuk:

Mert ő beszéde bölcsességes,
És tudománya erősséges,
És ékességgel oly igen szép,
Hogy ő rajta csodál sok nép.
Férfiakat, mindeneket
Ő lábokról hamar le ket,
És hatalmas isteneket,
Megrútol mint ördögöket.

A vita után, amelyben a bölcs tudósok mind alulmaradtak, a következőt mondja a királynak Tirsates nevű tanácsadója Katalinról - ez már közel sem olyan pozitív:

Ó, császári te nagy felség,
Ez világban nagy erősség,
Nagy kár néköd és nagy szégyen,
Mit ez gennyedt rajtad tészen.

A legendát egy ima zárja:

Bódog szűz, Katerina,
Kinek testét tartja Sína,
Imádd értünk Teremtőnket,
És nyerjed idvességünket.
Nyerjed minden kévánatonkat,
Igaz jószágban ájétatonkat,
Hogy tevéled dicsőülvén,
Vigadhassunk mindörekké,
Kit engedjen minékünk,
Atya, Fiú, Szentlélök,
Egy örök élő Isten,
Mindörökül örökké.
Ámen.

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://pannoniadicserete.blog.hu/api/trackback/id/tr624900411

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

katolnai 2012.11.28. 08:55:32

Tisztelt Cikkíró!
A cikkben szereplő Szent Katalinról elmondottak között fontos lett volna talán megemlíteni, h az Katalin ismertetése nem történelmen, tudományosan alátámasztható forrásokon nyugszik, hanem több mint 500 évvel később feljegyzett rege-mese hagiográfián. Ezen a kései – I. Balázsnak (868) tulajdonított 'monologiumon' kívül nincs egyetlen hiteles feljegyzés, ami megelőzné a IX. századot.
„Történet szerint …” –, írod, de nem közlöd olvasóiddal milyen 'történet szerint'. Mikor, hol, kik írták, és egyáltalán a 'történet' történelem-e vagy csupán legenda?
Ha még haloványan útalva sem választod el a regét a történelemtől, akkor összezavarhatod olvasóidat.
Üdv katolnai

Esti Lia 2012.11.28. 15:15:13

@katolnai: A 'történet' és a 'legenda' szavak épp azt akarták kifejezni, hogy ez csak egy történet, nem pontos adatok alapján ismertetett életút lesz - azt hittem, hogy elég világos, és ha máshol nem, hát a testéből kifolyó tejről szóló résznél leesik, de köszönöm a figyelmeztetést és a kiegészítést, most már egészen egyértelmű lesz így.

Az irodalmi mű a poszt központi témája, úgyhogy erre fektettem a hangsúlyt, és a bevezető után végig erről van szó, tudományosan alátámasztható adatokkal és eredetei forrásokkal.
süti beállítások módosítása