A maró humora ellenére is inkább szomorú elégiáiról ismert, meg nem értett és emiatt aztán az állítólagos hazai igénytelenségben elsorvadt zseni szerepébe belekényszerített Janus Pannonius után most végre egy férfias férfi következik: Balassi Bálint.
Nagy dolog, hogy egy ilyen életúttal és alkotásokkal rendelkező irodalmár is bekerült a tantervbe. Kik is szerepeltek még tankönyvünkben? Nézzünk néhány példát!
Berzsenyi Dániel. A meg nem értett, összeférhetetlen, kisebbségi komplexusaiból adódóan velejéig frusztrált költő. Aki mindennek leplezésére Scylla és Charybdis hangzatos, ám ma már semmitmondó neveivel dobálózott verseiben.
Kölcsey Ferenc. A nem mindig megértett, összeférhetetlen, kisebbségi komplexusaiból adódóan velejéig frusztrált költő. Aki magányos élete elől a német műveltség beteglelkűségébe menekült.
Kármán József, a Goethe Wertherjét koppintó, életidegen szenvedést bemutató Fanni hagyományaival. Ennek már ajánlása el kell, hogy ijessze az egészséges érzelemvilággal rendelkező olvasót: „szép léleknek és érzékeny szívnek”.
Katona József. A drámaíró, aki a szerelmi életét egy óvodásnál is éretlenebbül intézte. Efölött érzett szégyenét és kudarcát aztán A rózsa, vagyis a tapasztalatlan légy a pókok között című művében az egész színészi szakma gúnyolásával próbálta palástolni. Ő az, aki a már címében is rettenetes, az igazi Grimm-meséket ismerve (lesz szó róluk) pedig még inkább rémisztő A borzasztó torony vagyis a gonosz talált gyermek német lovagregényt dramatizálta. Ő az, aki a nagyszerű Bánk bán-történetből csak egy, már a kortársai számára is érthetetlen és követhetetlen középszerű művet volt képes összehozni.
Az orvosi esetnek számító, meg nem értett, összeférhetetlen, velejéig frusztrált Vajda János.
Ebben a mezőnyben még inkább felértékelődik Balassi Bálint, aki a kiválasztott nőtől nem ijedt meg, és ajándékai mellé szerelmes verseket küldött. Aki amellett, hogy bravúros verselési technikát talált ki (Balassi-strófa), nagykanállal ette az életet. A magyar Casanova, aki még a fegyverforgatásban is jártas volt. Akit fiatal korában vadászatokra vittek, hogy bátor férfivá érjen (ekkoriban még ritkán lőttek puskával a vadra, kézi fegyverekkel terítették le azt, akár egészen közelről), később pedig kitűnő solymászként ismerték. Aki egy várostromnál veszti életét (sebet kapott és vérmérgezés okozta halálát), de a hagyomány szerint még utolsó óráiban is az irodalommal foglalkozik. /A képen a családi címer látható/
Bevezetésként az életrajzi hátteret, a családot és a szerelmeket nézzük meg, aztán pedig jönnek a versek. Lássuk hát, mivel szolgált rá arra, hogy a róla szóló írásom címéhez Jókait parafrazáljam!
Született 1554-ben, Zólyomban. Édesanyja Sulyok Anna, édesapja Balassi János. A család, azon belül is főleg az apa személye jelentősen befolyásolta Balassi Bálint életének alakulását.
Dobó Istvánt méltán ünnepeljük egri hősként, élete azonban jóval sokszínűbb ennél. A róla kialakult kizárólagosan pozitív képet erősen árnyalhatja, ha elapadhatatlan birtokszerzési vágyát és az ebből fakadó ügyeit is ismerjük. (Bővebben itt.) Ettől még nem kérdőjeleződik meg Eger diadala, ettől még ugyanúgy példamutató harcosként állt helyt 1552-ben, ettől még az Egri csillagokból megismert Dobó egy valódi idol. Ezek a sötét ügyek azért fontosak mégis, mert a vele rokonságban álló Balassi család tagjaira mindez ugyanúgy érvényes lesz. A birtokszerzés és birtokvisszaszerzés visszatérő tennivalói közt ott lesz Bálintnak is, a Dobó Istvánnal való rokonság pedig többször is befolyásolja a költő életét.
Így például első ránk maradt művét, a vallásos (BB ekkor még protestáns) témájú elmélkedésnek, a kedves című Beteg lelkeknek való füves kertecske (Krakkó, 1572) keletkezését. Balassi az ajánlás szerint „az ő szerelmes szüleinek háborúságokban való vigasztalására” készítette. A családot azért kellett vigasztalni és a mű azért Lengyelországban készült, mert ide menekültek. Dobó István felesége, Sulyok Sára révén állt rokonságban Balassiékkal: sógora volt Balassi Bálint édesapjának, Jánosnak. A sógorok előszeretettel munkálkodtak vagyonuk növelésén, és akkor sem tettek le erről, ha a birtokot erőszakos úton kellett megszerezni, vagy ha például a vámot megkerülve kellett kicsempészni ehhez az eladásra szánt gyapjút külföldre. Mindez persze azzal járt, hogy haragosokat szereztek, szinte mindenhol. Ennek eredményeként nem meglepő fejlemény, hogy hamis vádak alapján ugyan, de összeesküvés gyanújával Miksa király mindkettejüket elfogatta. Balassi János ügyes volt, megszökött a pozsonyi várból: az árnyékszék rácsára kötelet kötve elmenekült a tömlöcből. Családjával lengyelországi birtokaira menekült. Bálint pedig művelődik, tanul, lengyel szerzőket olvas, lengyel verset fordít, lengyel dallamokat ismer meg, amikre később szöveget/verset is ír, és elkészíti fent említett művét, aminek 1854-es kiadása itt olvasható: klikk.
/A bal oldali lapon az Ószövetségből ismert Dávid király látható, akinek több rokon vonása van a költővel: mindketten katonáskodtak, nőket csábítottak el, majd lecsendesedésük után Istenhez szóló verseket, zsoltárokat írtak./
Az apa 1572-ben aztán tisztázhatta magát, hálája jeléül részt vett Rudolf király koronázásán is. Itt egyébként Balassi Bálint olyan menő juhásztáncot lejtett, hogy kortársa, Istvánffy Miklós még a magyarok történetét feldolgozó harmincnégy kötetes munkájába is beleírja. A kegyelemnek persze ára volt: a Habsburgok iránti elkötelezettséget bizonyítani kellett. Balassi Bálint így kerül Bekes Gáspár seregébe, aki Báthory István ellen indult hadba. Bekes Gáspár az osztrákok jelöltje volt a fejedelemségre, Báthoryt a törökök támogatták. Utóbbi nyerte meg a csatát, Kerelőszentpálon. Balassi Bálintot még Erdély határán leütötték buzogánnyal, de túlélte és bár a későbbi fejedelem fogságában élt, igazán jó dolga volt. A reneszánsz erdélyi udvari élet részese lehetett, lakomákon, mulatságokon vehetett részt, nőknek udvarolt. Báthory nagylelkűsége mögött távoli rokonságon kívül az állt, hogy korábban éppen Balassi Bálint apja tanította őt a vitézi mesterségre.
Báthory István lengyel király lett 1576-ban. Az erdélyi bohém időszak után Balassi ide is követi őt, nem meglepő módon ismét elmerül az udvari élet élvezetében és ismét nőknek udvarol. Lengyelországban egyébként majd Bekes (amúgy az ő nevéből eredeztetik a bekecs szót) Gáspár is feltűnik. Az ellenséges viszony nem tartott tehát sokáig, Báthory őt nevezte ki a lengyel lovassági csapatok élére, s ami Balassi kapcsán is érdekes, Bekes második felesége nem más, mint a később Wesselényi Ferenc feleségévé lett Szárkándy Anna, akihez verseket is ír a költő: feltehetően ő volt Celia. De eddig a szerelemig még sok minden történik. Balassi tehát követi Báthoryt a lengyel hadjáratokra is, amit az osztrák udvar árulásnak ítél: Balassi Jánost ezért ismét el akarják fogni. Bálint elindul haza, de apja még érkezése előtt meghal. Ő pedig ott marad számtalan bonyolult perrel, ellenséggel, haragossal, kétes birtokviszonnyal, egyedül.
